Tízéves korom óta újságíró akartam lenni. Amolyan ösztövér elgondolás volt ez, mert akartam én tévés is lenni, meg riporter is, és cikkeket is akartam írni komoly témákban. Aztán akartam lenni magyar tanár is, meg marketinges is, meg színházzal is akartam foglalkozni. Persze mindezt úgy képzeltem el, hogy még harmincéves korom előtt. Aztán a Gondviselésnek hála ez mind lettem. Harmincéves koromra mindent kipróbáltam, amit szerettem volna. És most, távolabb a harminctól, időről-időre nemcsak meg fogom írni, de meg is merem mutatni. Talán tetszeni fog, talán nem. De talán ébreszt néhány gondolatot, néhány kérdést. Meglátjuk. Meglátja.

Üdvözlöm a gondolataim közt,

Parák Eszter